Legyen G nemüres halmaz, és ∘ egy művelet. Ekkor a (G;∘)
csoport, ha teljesülnek az alábbiak:
∀a;b;c∈G:(a∘b)∘c=a∘(b∘c),
(asszociativitás)
∃e∈G:∀a∈G:e∘a=a∘e=a,
(egységelem)
∀a∈G:∃a−1∈G:a∘a−1=a−1∘a=e.
(inverz elem)
Megjegyzés
Ha a ∘ művelet kommutatív, azaz ∀a,b∈G:a∘b=b∘a, , akkor a csoportot Abel-csoportnak nevezzük.
Példa
A (R;⋅), (Q;+), (C;+) mindegyike
Abel-csoport.
Nem csoport (N;+), hiszen nincs inverz elem.
(Q∗;+) sem csoport, mert nem létezik egységelem.
Definíció 1.2 [ Gyűrű ]
Legyen R nemüres halmaz, és ∘,+ két művelet. Ekkor a (R;+,∘)
gyűrű, ha teljesülnek az alábbiak:
(R;+)Abel-csoport,
∀a;b;c∈R:(a∘b)∘c=a∘(b∘c),
(asszociativitás)
teljesül a disztributivitás:
∀a;b;c∈R:a∘(b+c)=a∘b+a∘c,
(∘ disztributív +-ra)
∀a;b;c∈R:(a+b)∘c=a∘c+b∘c.
(+ disztributív ∘-ra)
Definíció 1.3 [ Test ]
Legyen T nemüres halmaz, és ∘,+ két művelet. Ekkor a (T;+,∘)
test, ha teljesülnek az alábbiak:
(T;+)Abel-csoport,
∀a;b;c∈T:(a∘b)∘c=a∘(b∘c),
(asszociativitás)
∃e∈T:∀a∈F:e∘a=a∘e=a,
(egységelem)
∀a∈T∃a−1∈T:a∘a−1=a−1∘a=e,
(inverzelem)
teljesül a disztributivitás.
Példa
A (R;+,⋅), (Q;+,⋅), (C;+,⋅)
mindegyike test.
Definíció 1.4 [ Vektortér ]
Legyen V nemüres halmaz, és ∘,+ két művelet, T test.
A (V;+,∘) a T test feletti vektortér, ha teljesülnek az alábbiak:
(V;+) Abel-csoport,
∀λ;μ∈T∧∀x∈V:(λ∘μ)∘x=λ∘(μ∘x),
ha ε a T-beli egységelem, akkor
∀x∈V:ε∘x=x,
teljesül a disztributivitás:
∀λ;μ∈T∧∀x∈V:λ∘(x+y)=λ∘x+λ∘y,
∀λ;μ∈T∧∀x∈V:(λ+μ)∘x=λ∘x+μ∘x.
Példa
A legfeljebb n-edfokú polinomok a skalárral való szorzásra és az összeadásra
vektorteret alkotnak.
A függvények az összeadásra és a skalárral való szorzásra vektorteret alkotnak.
Definíció 1.5 [ Vektor ]
A vektortér elemeit vektoroknak nevezzük.
Jelölés: x, vagy x.
Állítás
A zéruselem létezése egyértelmű.
Bizonyítás
Tegyük fel, hogy 0 és 0^ különböző
zéruselemek, vagyis 0=0^. Ebben az esetben
0=0+0^=0^.
Ez ellentmondás, tehát a zéruselem egyértelmű.
Állítás
Az ellentett elem létezése egyértelmű.
Bizonyítás
Tegyük fel, hogy −v és −v^ egyaránt
v ellentettjei, valamint −v=−v^.
Ebben az esetben
−v^=(−v+v)+(−v^)=(−v)+(v+(−v^))=−v.
Ez ellentmondás, tehát az ellentett elem egyértelmű.
Állítás
0-val való szorzás:
∀v∈V:0⋅v=0.
Állítás
Nullvektorral való szorzás:
∀λ∈T:λ⋅0=0.
Állítás
λ⋅v=0⟺λ=0∨v=0
Definíció 1.6 [ Lineáris függetlenség ]
A (V;+;λ) vektortér v1,v2,…,vn
vektorait lineárisan függetlennek mondjuk, ha a
λ1v1+λ2v2+…+λnvn=0
vektoregyenletnek csak a triviális megoldása létezik, azaz
λ1=λ2=…=λn=0.
Ha az egyenletnek nem csak a triviális megoldása létezik, akkor a vektorok
lineárisan függők.
Definíció 1.7 [ Altér ]
Legyen (V;+;λ)R feletti vektortér, valamint
∅=L⊂V. L-t altérnek nevezzük a V-ben, ha
(L;+;λ) ugyancsak vektortér.
Példa
A polinomok vektorterének alterte a legfeljebb n-edfokú polinomok
vektortere.
Állítás
Alterek metszete ugyancsak altér. Alterek uniója azonban általában nem altér.
Definíció 1.8 [ Generátorrendszer ]
Legyen V vektortér, valamint ∅=G⊂V. G által
generált altérnek nevezzük azt a legszűkebb alteret, amely tartalmazza G-t.
Jele: L(G).
G generátorrendszere V-nek, ha L(G)=V.
Megjegyzés
Ha G véges generátorrendszere V-nek, akkor G-t végesen generált
vektorrendszernek nevezzük.
Definíció 1.9 [ Bázis ]
A V vektortér egy lineárisan független generátorrendszerét a V
bázisának nevezzük.
Állítás
Végesen generált vektortérben bármely két bázis azonos tagszámú.
Definíció 1.10 [ Vektortér dimenziója ]
Végesen generált vektortér dimenzióján a bázisainak közös tagszámát értjük.
Állítás
Legyen {b1;b2;…;bn} a V vektortér egy
bázisa. Ekkor tetszőleges V-beli vektor egyértelműen előállítható a
bázisvektorok lineáris kombinációjaként.
Azaz ∀v∈V:∃!(λ1;λ2;…;λn),
hogy
v=λ1b1+λ2b2+…+λnbn.
A (λ1;λ2;…;λn) szám n-est az v vektor
{b1;b2;…;bn} bázisaira vonatkozó
koordinátáinak nevezzük.
Bizonyítás [ Egzisztencia ]
{b1;b2;…;bn} lineárisan
függetlenek, mert bázis. Ezért {v,b1;b2;…;bn} már lineárisan függő, így a
μv+ξ1b1+ξ2b2+…ξnbn=0 vektoregyenletnek létezik triviálistól különböző megoldása, azaz
nem lehet (μ;ξ1;ξ2;…;ξn) minden eleme egyszerre 0.
Tehát μ=0, mert ellenkező esetben ξ1=ξ2=…=ξn=0 állna fent, így oszthatjuk az egyenletet
μ-vel:
Ezzel ellentmondásra jutunk, mivel {b1;b2;…;bn} bázis, ezért a nullvektornak csak triviális
előállítása létezik, ami az együtthatók 0 voltát vonná maga után,
az pedig a megfelelő koordináták egyenlőségével ekvivalens. A
feltevés tehát hamis.