Bezárás Matematika G1 A tárgyhoz tartozó jegyzet fejezetei és alfejezetei
Menü > < Tartalomjegyzék
1.2 Relációk, leképezések, függvények Definíció 1.6 [ Descartes szorzat ] Az A A A és B B B halmazok Descartes-szorzatán az A A A és B B B halmaz elemeiből álló
összes rendezett elempár ok halmazát értjük:
A × B : = { ( a ; b ) ∣ ( a ∈ A ) ∧ ( b ∈ B ) } . A \times B := \Big\{\;
(a; b) \;\Big|\; (a \in A) \land (b \in B)
\;\Big\}
\text. A × B := { ( a ; b ) ( a ∈ A ) ∧ ( b ∈ B ) } .
Példa Legyen A = { 1 ; 2 } A = \{1;2\} A = { 1 ; 2 } és B = { a ; b } B = \{a;b\} B = { a ; b } , ekkor az A × B A \times B A × B
Descartes-szorzat:
A × B = { ( 1 ; a ) ; ( 1 ; b ) ; ( 2 ; a ) ; ( 2 ; b ) } . A \times B = \Big\{\;
(1; a); (1; b); (2; a); (2; b)
\;\Big\}
\text. A × B = { ( 1 ; a ) ; ( 1 ; b ) ; ( 2 ; a ) ; ( 2 ; b ) } .
Definíció 1.7 [ Binér reláció ] Az A × B A \times B A × B szorzathalmaz T ⊂ A × B T \subset A \times B T ⊂ A × B részhalmazát az A A A és
B B B közötti binér (kételemű) relációnak hívjuk. Ha ( a ; b ) ∈ T (a; b) \in T ( a ; b ) ∈ T , akkor azt
mondjuk, hogy a a a és b b b relációban vannak, és ezt a T b aTb a T b -vel jelöljük.
Definíció 1.8 [ Reláció értelmezési tartománya, értékkészlete és inverze ] Legyen T ⊂ A × B T\subset A\times B T ⊂ A × B egy reláció, ekkor
D T = { a ∈ A ∣ ∃ b ∈ B : ( a ; b ) ∈ T } R T = { b ∈ B ∣ ∃ a ∈ A : ( a ; b ) ∈ T } T − 1 = { ( b ; a ) ∣ ( a ; b ) ∈ T } \begin{aligned}
\Domain_T = & \big\{\; a \in A \;\big|\; \exists b \in B: (a; b) \in T \;\big\}
\\
\Range_T = & \big\{\; b \in B \;\big|\; \exists a \in A: (a; b) \in T \;\big\}
\\
T^{-1} = & \big\{\; (b;a) \;\big|\; (a;b) \in T \;\big\}
\end{aligned} D T = R T = T − 1 = { a ∈ A ∃ b ∈ B : ( a ; b ) ∈ T } { b ∈ B ∃ a ∈ A : ( a ; b ) ∈ T } { ( b ; a ) ( a ; b ) ∈ T }
Definíció 1.9 [ Ekvivalenciareláció ] Legyen A ≠ ∅ A \neq \emptyset A = ∅ , a T ⊂ A × A T \subset A \times A T ⊂ A × A relációt ekvivalencia
relációnak mondjuk, ha teljesülnek az alábbiak:
reflexivitás -- ∀ A ∈ A \forall A \in A ∀ A ∈ A esetén ( a ; a ) ∈ T (a; a) \in T ( a ; a ) ∈ T ,
szimmetria -- ha ( a ; b ) ∈ T (a; b) \in T ( a ; b ) ∈ T , akkor ( b ; a ) ∈ T (b; a) \in T ( b ; a ) ∈ T ,
tranzitivitás -- ha ( a ; b ) ∈ T (a; b) \in T ( a ; b ) ∈ T és ( b ; c ) ∈ T (b; c) \in T ( b ; c ) ∈ T , akkor
( a ; c ) ∈ T (a; c) \in T ( a ; c ) ∈ T .
Definíció 1.10 [ Függvény ] A T ⊂ A × B T \subset A \times B T ⊂ A × B binér relációt leképezésnek/függvénynek mondjuk, ha
( a ; b ) ∈ T ∧ ( a ; c ) ∈ T ⇒ b = c . (a; b) \in T \land (a; c)\in T \Rightarrow b = c
\text. ( a ; b ) ∈ T ∧ ( a ; c ) ∈ T ⇒ b = c . Jelölés: f : A → B f: A \rightarrow B f : A → B , ahol A A A az értelmezési tartomány (D f \Domain_f D f )
és B B B az értékkészlet (R f \Range_f R f ).
Definíció 1.11 [ Bijekció ] Az f : A → B f : A \rightarrow B f : A → B kölcsönösen egyértelmű (egy-egyértelmű, bijektív), ha
injektív , vagyis f ( a 1 ) = f ( a 2 ) ⇒ a 1 = a 2 f(a_1) = f(a_2) \Rightarrow a_1 = a_2 f ( a 1 ) = f ( a 2 ) ⇒ a 1 = a 2 , valamint
szürjektív , vagyis ∀ b ∈ B \forall b \in B ∀ b ∈ B esetén ∃ a ∈ A : f ( a ) = b \exists a \in A: f(a) = b ∃ a ∈ A : f ( a ) = b .
Megjegyzés Ha az f : A → B f: A \rightarrow B f : A → B bijektív, akkor az f − 1 : B → A f^{-1}: B \rightarrow A f − 1 : B → A
leképezést f f f inverz leképezés ének hívjuk.
Bezárás Tartalomjegyzék A fejezet / alfejezet tartalomjegyzéke